A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban
Vázlatos
statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra
Terület és népesség
A MAT 13.500 km² területével a maga idejében az ország 16 tartománya közül sorrendben a 12. Településszerkezetét tekintve 12 város (1 tartományi, 11 rajoni), 226 község, 659 falu tartozott hozzá. Döntően rurális jellegű térség volt. [1] 1956-ben népessége 731.387 fő, nemzetiségi megoszlás szerint 565.510 magyar, 146.830 román, 3.214 német, 3.032 zsidó, 11.104 cigány és kisebb számban más nemzetiségű (szerb, orosz, szlovák, cseh, bulgár) lakos. [2] Népsűrűség az 1956-os népszámlálás adatai szerint 62,7 (az országos átlag 73,6 fő/km2.
A népesség települési eloszlása az 1956-os népszámlálás szerint: 208.792 fő városi, 522.595 fő falusi lakos. [3] A városi és falusi környezetben lakók aránya az országos átlagokhoz viszonyítva:
Városi lakos |
Falusi lakos |
|
Román Népköztársaság |
31,3% |
68,7% |
MAT |
28,5% |
71,5% |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 29. p.
Foglakozási szerkezet
A foglalkozási szerkezet változási folyamatáról kevés adatot találunk a statisztikai évkönyvekben. Az évenként - rendszertelenül - készített metszetekből nem lehet a folyamat arányait rekonstruálni. Egyetlen ilyen adatsorunk van, mégpedig 1959-ből. A korábbi esztendőkről csak országos összesítések állnak rendelkezésre. A tartományban ekkor összesen 122.573 főt alkalmaztak a szocialista szektorban. Az országos arányokkal összevetve az ágazati megoszlás a következő volt:
A szocialista szektor alkalmazottai, a foglalkoztatottak teljes spektrumához képest, % |
||||
Tartomány |
RNK |
|||
összes alkalmazott |
ebből munkás |
összes alkalmazott |
munkás |
|
Ipar |
44,1 |
55,0 |
4,4 |
4,5 |
Építkezés |
8,9 |
11,4 |
2,9 |
3,0 |
Mezőgazdaság |
5,5 |
6,2 |
2,1 |
1,9 |
Szállítás és távközlés |
6,0 |
7,1 |
3,3 |
3,4 |
Kereskedelem és vendéglátás |
8,2 |
9,8 |
4,2 |
4,2 |
Ellátás, begyűjtés felvásárlás |
2,5 |
2,3 |
4,3 |
4,6 |
Szolgáltatások |
4,8 |
5,0 |
4,3 |
3,9 |
Oktatás és népművelés |
8,3 |
0,8 |
4,6 |
4,2 |
Egészségvédelem |
4,5 |
1,1 |
4,5 |
6,1 |
Államigazgatás |
3,9 |
0,3 |
3,8 |
3,1 |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 54. p.
A foglalkozás szerkezetének belső aránytalanságai, a munkások magas aránya a fejletlen gazdasági és társadalmi ellátó rendszerek térszerkezeti aránytalanságait jelzik.
Gazdaság
a) ipar
1960-ban az országban 1.658 iparvállalat termelt, ebből 80 a MAT-ban 49.938 alkalmazottal, közülük 43.625-en voltak munkások.
Az ipari alkalmazottak számának emelkedése jelzi a MAT-on belüli társadalomszerkezeti átalakulást (ezer fő):
1955 |
1959 |
1960 |
|
Összes alkalmazottak az iparban |
40,1 |
46,9 |
51,1 |
Munkások |
35,1 |
40,7 |
44,5 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 202. p.
A globális ipari termelés évi átlagos növekedése 1955 és 1965 között az országos 14%-hoz viszonyítva a MAT-ban 16,2%-os volt.
Az ipari termelés dinamikája 1955 és 1960 között (1950=100):
1955 |
1956 |
1957 |
1958 |
1959 |
1960 |
|
Országos átlag |
215 |
239 |
259 |
285 |
316 |
369 |
MAT |
245 |
292 |
317 |
356 |
377 |
454 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 156. p.
A szocialista ipar teljes termelésének megoszlása a fontosabb iparágak szerint a MAT-ban szintén belső aránytalanságokat tükröz. 1955-1959-ben a MAT-on belüli ipari termelés ágazatok szerint a következőképpen oszlott meg (%):
1955 |
1956 |
1957 |
1958 |
1959 |
|
Szocialista ipar összesen |
100 |
100 |
100 |
100 |
100 |
Villamos és hőenergia |
6,5 |
8,9 |
10,2 |
21,1 |
11,9 |
Szén |
1,6 |
1,4 |
1,5 |
1,3 |
1,3 |
Fölgáz |
0,4 |
0,4 |
0,4 |
0,3 |
0,3 |
Bányászat és feldolgozóipar |
1,3 |
1,4 |
1,7 |
1,6 |
1,5 |
Gépgyártás, fémfeldolgozás |
6,1 |
7,0 |
7,5 |
7,6 |
8,6 |
Építőanyag |
3,3 |
3,2 |
3,0 |
3,2 |
3,3 |
Fakitermelés és -feldolgozás |
29,9 |
29,2 |
27,1 |
26,5 |
27,1 |
Textilipar |
7,4 |
6,4 |
6,8 |
7,4 |
7,3 |
Készruhaipar |
6,2 |
6,2 |
7,2 |
6,7 |
6,6 |
Bőr és cipőipar |
32,6 |
30,9 |
29,6 |
27,9 |
27,1 |
Élelmiszeripar |
32,6 |
30,9 |
29,6 |
27,9 |
27,1 |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 61. p.
Jelentősebb módosulások az ipari ágazatok közötti termelési értékek között csak a villamos iparban és a fémfeldolgozó iparban voltak. A teljes termelésben a legjelentősebb részarányt a fakitermelés és -feldolgozás, valamint az élelmiszeripar képviselte 54,2%-kal.
A globális bruttó ipari termelés a vállalatok tulajdonformája és alárendeltsége szerint a MAT-ban az 1955 évi árakon számolva (%):
Szocialista ipar |
Magán kisipar |
|||
köztársasági |
Helyi |
szövetkezeti | ||
1955 |
73,3 |
11,2 |
11,7 |
3,8 |
1956 |
74,3 |
10,7 |
11,6 |
3,4 |
1957 |
71,7 |
12,0 |
13,1 |
3,2 |
1958 |
72,1 |
12,1 |
12,6 |
3,2 |
1959 |
79,9 |
13,3 |
4,5 |
2,3 |
1960 |
81,0 |
12,9 |
4,8 |
1,3 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 166. p.
Szembetűnő a magántulajdonú kisipari termelés további zsugorodása és a közvetlen állami, „köztársasági” ipari vállalatok térhódítása. A szövetkezeti tulajdon 1959-ben történt nagymértékű csökkenését az magyarázza, hogy akárcsak az ország más tartományaiban, a MAT-ban is az ipari termeléssel foglalkozó szövetkezeti egységeket állami vállalatokká alakítottak át.
A kisipari szövetkezeti egységek és a magániparosok műhelyeinek száma 1955-1960 között 6.121 egységről 3.683-ra, az alkalmazottak, tulajdonosok és ezek családtagjainak száma 6.342 főről 3.996-ra csökkent. [4] A MAT összes ipari termelésének - beleértve a magánkisipart is - részaránya az ország bruttó ipari termelésében 1955-1959 között (%):
1955 |
1956 |
1957 |
1958 |
1959 |
3,4 |
3,7 |
3,7 |
3,8 |
3,6 |
Forrás: Anuarul statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 142. p.
A 3,6%-os átlaggal - és 4,18%-os lakossági részaránnyal - ebben az időszakban a MAT ipari termelése országos viszonylatban a 9. helyen állt. A bruttó ipari termelésből legjelentősebb részaránnyal a faipar (11,7%), villamos és hőenergia ipar (16,1%), az élelmiszeripar (5,1%) és a készruhaipar (5,5%) bírt. [5]
1958-ban az ország villamos energia termelésének 14,6%-át a MAT-ban állították elő. Ugyanekkor a tartomány belső fogyasztása az össztermelés 2,7%- a volt. [6]
b) mezőgazdaság
A lakosság többsége falun és a mezőgazdasági munka jövedelméből élt, a termelés magán- és szocialista tulajdonú termelőszervezetek keretében folyt.
A MAT mezőgazdasági területe művelési ágak szerint 1955-1960-ban (ezer ha):
Összesen |
Szántó |
Legelő |
Kaszáló |
Szőlő |
Gyümölcsös |
Erdő |
Más területek |
|
1955 |
1225 |
361,0 |
184,5 |
174,3 |
4,2 |
5,4 |
390,0 |
105,6 |
1959 |
1225 |
371,6 |
212,4 |
168,7 |
5,1 |
6,4 |
386,1 |
74,7 |
1960 |
1225 |
370,9 |
213,4 |
168,9 |
5,1 |
6,4 |
411,5 |
48,8 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 236. p.
A szántó, kaszáló és erdőterületek növelése feltehetően a „más területek” kategóriából történt. A MAT fennállásának időszakában a falusi társadalom tulajdonviszonyainak gyökeres átalakulási folyamata is lezajlott.
A mezőgazdasági területek tulajdonforma szerint megoszlása 1955-1960 között (országos és MAT adatok, %):
Szocialista szektor |
Magánszektor |
||||
állami |
szövetkezeti |
társulás | |||
1955 |
Román NK |
25,5 |
6,4 |
2,8 |
65,3 |
MAT |
28,0 |
7,5 |
n. a. |
64,5 |
|
1956 |
RNK |
25,0 |
7,5 |
5,5 |
62,0 |
MAT |
29,5 |
8,1 |
n. a. |
62,4 |
|
1957 |
RNK |
25,7 |
11,1 |
14,2 |
49,0 |
MAT |
30,9 |
9,3 |
n. a. |
59,8 |
|
1958 |
RNK |
26,3 |
13,1 |
17,7 |
42,9 |
MAT |
31,2 |
22,8 |
n. a. |
46,0 |
|
1959 |
RNK |
28,6 |
20,6 |
23,5 |
27,3 |
MAT |
32,2 |
43,7 |
n. a. |
24,1 |
|
1960 |
RNK |
29,4 |
31,5 |
21,0 |
18,1 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 237-238. p.; A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai évkönyve. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 79-80. p.
A táblázatból látható, hogy a szocialista szektor térhódításának aránya a magánszektor rovására 1957-ig párhuzamosan haladt az ország és a MAT területén, 1957-ben a MAT lemaradt az országos átlaghoz képest a szövetkezetesítésben és a társulások szervezésében. Ekkor a tartomány vezetése bírálatokat is kapott. 1958-tól kezdődően, a kollektivizálás második hullámában a társadalmi elnyomás növekedése, a felélesztett falusi osztályharc, az államgépezet erőszakszervezeteinek bevetése a szocialista tulajdon részarányának növelésében azt eredményezte, hogy 1959-re a tulajdonszerkezetben már nagyobb volt a szocialista szektor aránya a MAT-ban mint az országos átlag. Végül a kollektivizálás befejezése után a mezőgazdasági terület 9,2%-a, a szántóföld 6,5%-a maradt magántulajdonban (a megfelelő országos arányok: 8,6% és 4,6%).
A főbb mezőgazdasági termények átlagtermése a különböző tulajdontípusú gazdaságokban 1959-ben (q):
RNK |
MAT |
|||||
állami |
kollektív |
egyéni |
állami |
kollektív |
magán |
|
Búza |
17,1 |
13,9 |
12,2 |
19,6 |
18,5 |
14,8 |
Kukorica |
17,6 |
17,2 |
14,9 |
21,6 |
21,2 |
17,5 |
Cukorrépa |
162,7 |
199,0 |
154,5 |
201,9 |
225,9 |
203,4 |
Burgonya |
106,3 |
102,5 |
102,1 |
98,3 |
119,8 |
113,2 |
Káposzta |
250,3 |
188,8 |
188,8 |
330,0 |
201,0 |
183,5 |
Forrás: Anuarul Statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 238-239. p.
Látható, hogy a MAT-ban gazdaságkategóriánként minden terménynél magasabbak az átlagok mint az országos eredmények - kivéve az állami gazdaságok burgonyaátlagait és a magángazdaságok káposztatermelését. Búzaátlagokban csak Temesvár tartomány, kukorica átlagokban Nagyvárad és Nagybánya, cukorrépában Temesvár, Várad és Kolozsvár tartományok, a burgonyatermesztésben Nagybánya tartomány előzte meg a MAT-ot. [7]
A szocialista és magántulajdonú gazdaságok termelési mutatóit elemezve az ország tartományaiban bizonyítani lehet, hogy a MAT keretében a magángazdaságok termésátlagai - a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét minden eszközzel sulykoló propaganda ellenére - meghaladták sokkal jobb természeti adottságú tartományok állami és kollektív gazdaságának termésátlagait. Annak ellenére, hogy a szocialista szektor közismerten sokrétű és jelentős állami támogatásban részesült (gépi munka, adózás, értékesítés, biztosítás stb. terén).
1959-ben, amikor a mezőgazdasági terület 15%-a és a szántóterület 27,5%-a volt már csak a magántermelők tulajdonában, a MAT-ban termelt főbb növények termésmennyisége a gazdaságok tulajdonformája szerint az alábbiak szerint alakult (tonna):
Összesen |
Szocialista szektor |
Magánszektor |
|
Szemes gabona |
308.783 |
171.413 |
137.370 |
Burgonya |
430.875 |
186.471 |
244.404 |
Hüvelyesek |
4.297 |
2.213 |
2.084 |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 108. p.
Miközben ezekkel az adatokkal dolgozunk, nem hallgathatjuk el kétségeinket a termelési mutatók valóságértékét illetően. A falvak, községek iratanyagát kutatva az elmúlt években alkalmunk volt tapasztalatokat szerezni a kollektivizálás időszakának tendenciózus községi adatszolgáltatásáról, a magángazdaságok rovására. A községek és rajonok adminisztratív személyzete a termelékenységi mutatók összeállításánál általában a magángazdaságok termésátlagait jelentette a legalacsonyabbaknak. Végül is a községi adatok összesítéséből álltak össze a rajoni és a tartományi statisztikák. Az országos statisztikai jelentésekben közölt mutatókhoz képest a szocialista- és magángazdaságok átlagtermelésének különbségei még hangsúlyozottabbak lehettek, de ez ma már csak egy bizonyíthatatlan, de szerintünk nagy valószínűségű bíró hipotézis.
A MAT mezőgazdasági termelésének részesedését az országos termelésből néhány főbb növény terméseredményeinek összesítésével és az arányszámok jelzésével mutatjuk be 1955-1959 között (szemes gabonák: búza, rozs árpa, kukorica) (ezer tonna):
szemes gabona |
burgonya |
|||
RNK |
MAT |
RNK |
MAT |
|
1955 |
9.956,4 |
257,9 (2,6%) |
2.607,8 |
359,9 (13,8%) |
1956 |
7.139,1 |
258,9 (3,6%) |
2.675,4 |
488,2 (18,2%) |
1957 |
11.041,5 |
289,6 (2,6%) |
3.058,1 |
512,5 (16,7%) |
1958 |
7.293,0 |
245,6 (3,3%) |
2.776,8 |
464,2 (16,7%) |
1959 |
10.631,7 |
308,8 (2,9%) |
2.896,5 |
430,9 (14,9%) |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 102-103. p.; Anuarul Statistic al R.P.R. Direcţia Centrală de Statistică. Bucureşti, 1959. 157-159. p.
Összesítve a fenti táblázatban az arányszámokat: a MAT az adott években az ország szemes gabona termésének 3%-át, a burgonyamennyiség 16%-át termelte meg az össz-szántóterület mintegy 3,2%-án. Más növények (zöldségfélék, takarmánynövények) kisebb területeket foglaltak el.
Az állati termékek - tej, hús - termelésében a MAT az 1955. és 1959. évi adatok tükrében az országos 5. és 6. helyen állt: hústermelésben Bukarest, Kolozsvár, Várad, Sztálin és Temesvár, tejtermelésben Bukarest, Kolozsvár, Sztálin és Suceava tartományok előzték meg (az adatok a termelés összvolumenére vonatkoznak). [8] Az országos bruttó mezőgazdasági termelésből a MAT részesedése 1959-ben 5,4% volt. Ezen belül 4,6% a növényi és 7,1% az állati eredetű termékek aránya az országos termeléshez viszonyítva. [9]
c) beruházások
Az 1952-1959 közötti években a MAT-nak az országos beruházási alapok 2,4%-át juttatták, [10] kevesebbet, mint amennyi a társadalmi össztermékben való részaránya volt ezekben az években (3,6%-os ipari és 5,4%-os mezőgazdasági termelési részarány).
Az alábbi táblázatba összefoglaltuk a tartományok részesedését a beruházási alapokból 1953-1960 között (%):
Tartományok |
1953 |
1954 |
1955 |
1956 |
1957 |
1958 |
1959 |
1960 |
Arges |
4,55 |
4,6 |
4,3 |
4,9 |
5,8 |
5,1 |
5,2 |
4,5 |
Bakó |
13,0 |
12.1 |
11,0 |
10,2 |
10,5 |
10,9 |
12,0 |
11,5 |
Bánát |
4,9 |
6,2 |
36,2 |
7,4 |
7,9 |
7,8 |
7,3 |
7,0 |
Brassó |
6,5 |
7,0 |
6,4 |
7,2 |
6,9 |
7,1 |
6,8 |
6,6 |
Bukarest |
3,8 |
3,8 |
3,2 |
3,0 |
3,2 |
4,6 |
5,3 |
5,9 |
Kolozsvár |
3,7 |
4,6 |
4,0 |
3,7 |
4,1 |
3,6 |
3,5 |
3,9 |
Körös |
3,0 |
4,4 |
4,6 |
2,5 |
2,5 |
2,7 |
2,9 |
2,6 |
Dobrudzsa |
7,0 |
4,4 |
4,0 |
4,1 |
5,1 |
7,0 |
7,8 |
5,7 |
Galac |
2,8 |
4,1 |
4,5 |
4.9 |
4,6 |
5,7 |
6,2 |
6,3 |
Hunyad |
10,2 |
10,4 |
8,9 |
8,7 |
8,5 |
9,1 |
7,6 |
6,1 |
Iasi |
2,7 |
3,2 |
2,9 |
2,9 |
2,6 |
2,0 |
2,5 |
2,6 |
Máramaros |
2,6 |
2,2 |
2,1 |
2,0 |
2,5 |
2,1 |
2,1 |
2,4 |
MAT |
2,5 |
3,2 |
2,8 |
2,0 |
2,4 |
3,0 |
2,6 |
3,0 |
Olténia |
2,1 |
2,9 |
4,8 |
5,6 |
5,8 |
6,4 |
6,6 |
6,3 |
Plojest |
13,0 |
10,8 |
9,7 |
9,3 |
9,5 |
8,0 |
6,9 |
8,3 |
Suceava |
1,4 |
1,9 |
2,1 |
1,6 |
1,8 |
1,7 |
2,2 |
3,3 |
Bukarest város |
16,3 |
14,2 |
18,2 |
20,0 |
16,3 |
13,2 |
12,5 |
14,0 |
Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 384-385. p.
Látható, hogy Suceava, Máramaros és Iasi tartományok mellett a MAT részesült a legkisebb arányban a beruházási alapokból. Ezt csak részben indokolja az általános gazdaságpolitikai gyakorlat, miszerint elsősorban az iparvidékek és egyes iparágak (pl. vegyipar, fémipar) részesültek kiemelt támogatásban. Ezzel a fejlesztéspolitikával magyarázható pl. Bakó, Hunyad és Ploiest megyék, valamit Bukarest város kiemelt támogatása.
A MAT keretében a beruházások felhasználása szintén a központi politikai irányvonal szerint történt. 1956-1959-ben az egyes ágazatok között a beruházási összegek megoszlása az alábbi módon alakult (%):
|
Ipar |
Építkezés |
Mező- és erdő- |
Szállítás és távközlés |
Kereskedelem és közellátás |
Szerződéses begyűjtés, felvásárlás |
Szociális és kulturális |
Községi gazdál- |
1956 |
67,3 |
1,8 |
9,8 |
1,6 |
1,4 |
0,4 |
14,5 |
3,0 |
1957 |
55,3 |
2,0 |
11,9 |
4,2 |
4,6 |
0,5 |
14,8 |
6,5 |
1958 |
45,4 |
0,8 |
7,9 |
30,8 |
2,5 |
0,5 |
9,4 |
2,3 |
1959 |
43,6 |
0,5 |
16,6 |
20,8 |
1,8 |
0,8 |
10,7 |
4,3 |
Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 124. p.
Összhangban az országos gazdaságpolitikai irányelvekkel, a beruházási források elsődlegesen az iparba áramlottak.
A MAT az állami alapokból épített lakrészek számát tekintve az utolsók között volt. [11]
A statisztikai szolgálat igen kevés adatot közölt az egyes tartományok részvételének mértékéről a nemzeti össztermék előállításában. Ennek ismeretében lehetne reálisan értékelni a MAT-tal szemben alkalmazott központi gazdaságpolitika jellegét. Az eddig felsorakozatott adatok azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a MAT-nak a központosított sztálinista gazdaságpolitika idején, éppúgy, mint az enyhülés éveiben, nem gazdasági teljesítményével mérhető méltányossággal, hanem igen szűkösen osztottak az országos alapokból.
[1] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 26. p.
[2] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 224. p.
[3] Anuarul statistic al R.P.R. Bucuresti, 1960. 73. p.
[4] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 224. p.
[5] Anuarul statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 147. p.
[6] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 65. p.
[7] Anuarul statistic al R.P.R. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1960. 238-239. p.
[8] Uo. 279-280. p.
[9] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1966. 108-109. p.
[10] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 123. p.
[11] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1966. 402. p.